Vol.6.- つくる – Alkotni

Mi az a látvány, amit a Kamenashi Kazuya szíve mélyén rejlő lencsék tükröznek?

Ezt az övet még évekkel ezelőtt rendeltem, mert a körülöttem lévő felnőttek ilyet használtak és vágytam rá én is. Én magam választottam a bőrt és a kövek színét, és hónapokig vártam rá. Ez egy "egy-az-egész-világon", kézzel készült darab. Szeretek mindent, ami kézzel készül, mert azoknak van erejük.

Nagyon szeretek főzni. Persze nem vagyok minden nap a konyhában, de még ha élő adásom is volt a Dome-ban, utána főzök. Még ha csupán pillanatokkal ezelőtt is pattanásig feszült idegekkel léteztem és hatalmas kiabálások közepette menőztem, néhány órával később már hagymát vágok teljesen egyedül. Ez a hézag nagyon szórakoztató (nevet). Miközben koncentrálok és főzök, az elmém teljesen üres lesz belülről és pihenek: ez szintén jó érzés.

Azt hiszem, szeretek természetesen "alkotni". Persze a munka is ilyen. Nyilvánvalóan élő adások közepette sokszor átveszem az irányítást, de a dalszövegekből, amiket magamtól írok,  nem sok van. Éppenséggel az "1582"-t is én írtam, de ezt nem tettem közzé először. Valószínűleg ha ezt tudtátok volna, mélyebben beleástátok volna magatokat az olvasásba, ami perspektívát váltott volna. Nem akarom elmondani, mert azt szeretném, hogy tisztán élvezzétek, mint egy munkát.

Minden alkalommal, mikor alkotok valamit, nagy hangsúlyt helyezek az inspirációra és az akkori érzéseimre. Nem szoktam kifejezetten ötlöteket gyűjteni előtte.

A vámpírt említve, akit a tavalyi turné szóló részében alakítottam, a megbeszélés előtti este a bátyámmal elkezdtünk vámpíros filmeket nézni csak úgy random válogatással. Az a kép megmaradt az elmémben, és attól kezdve, hogy "Vámpírrá akarok válni...", a beszélgetés még nagyobbra nőtt.  'Általánosan egy olyan hangulat, mint ami Michael Jackson "Thriller"-jében van, az jó, de én erotikus elemeket is hozzá akarok rakni. De mivel az a terv, hogy csak egy szerelmes dalt éneklek el, akkor rakjunk bele egy olyan látványelemet, ahol a dal végén Dracula kiszívja a vérem. De egy Johnny's-os Jr által elkapva sokkal szórakoztatóbb lenne, mint egy női közreműködővel', stb. Ezzel az érzéssel, egyetlen kulcsszóból kiindulva a látvány és a sztori rögtön jött egymás után. Még ha csak egy kisebb történet is a valóságban, bennem egy teljes sztori a legapróbb részletekig. Erről beszélve, ennél az előadásnál tényleg a legjobbat nyújtottam, amennyire csak tudtam, még a színpadi eszközöknél is! Nem voltak vámpírfogaim, ezért telefonon megkerestem az általános fogorvosomat, és rendelésre kértem tőle egy olyat, ami tökéletesen illik a fogamra. Elmagyaráztam neki, hogy milyet szeretnék, sokat próbálgattunk is, és a végén nagyon-nagyon vékony és menő fogakat készítettünk. Ezt a fajta munkát is beleértve, szeretek "alkotni".

A legjobbat nyújtom, ha alkotok, mert biztos akarok lenni magamban

Ha már ilyesmiről beszélünk, amit nem szeretek, az mások imitálása, inkább egy újat mutatok magamból. Az, hogy évről évre a szóló tevékenységeim végül színpadi vezető szerepekké is váltak, azért van, mert a KAT-TUN-ban vagyok. Nincsenek olyan tagok, akik ugyanazt csinálnák, mint mások, és én is eleget tudok énekelni és táncolni a bandán belül.

Hirtelen rájöttem: még ha alkotok is valamik, nincs olyan érzésem, hogy "valami nem elég". Valami finomat főzni, azokat az összetevőket felhasználva, amik éppen otthon vannak, az az igazi főzés. Ha nincs otthon szárított bazsalikom, amit használni szoktam, akkor megoldom friss bazsalikommal. Ha az íz lapos, feldobom erőlevessel.

Az élő műsorok hasonlóak. Mivel spontán csinálom őket, kihozom a maximumot a jelenlegi képességemből, a tagok erősségeiből, akik ott vannak velem, és persze a staffosokból, minden alkalommal, mikor valamit kicsit máshogy csinálok. Nem számít, mennyire lesz finom, nem tudod ugyanazt kétszer ugyanúgy megcsinálni, de... ez jó.

Hogyha valamit teljes erőmmel hozok létre, akkor talán ott van az a tény, hogy legtöbbször nincs bennem magabiztosság. Bennem van az, hogy azzal nem kommunikálok, ha csak éneklem és táncolok, és talán éppen ezért adom bele mindenemet (nevet).  De ha az alkotó erőm ezáltal csiszoltabb lesz, akkor ez így rendben van.

Mostantól meg akarom tartani a kreatív erőmet és élvezni akarom azt, amit alkotok. Instabil időszakokban, a "dolgok, amik nem léteznek" és a "dolgok, amik nincsenek a kezemben" valószínűleg növekedni fognak. De olyan ember akarok lenni, aki tud alkotni, és nem arra gondol, hogy "valami nem elég", de kitalálja a szükséges dolgokat magától.

Kame fix megfigyelési pontja:
Ez a fotó sorozat akkor készült, miközben főzött. Megfőzött két ételnyi tésztát, egyet bazsalikommal és gombákkal, a másikat pedig tőkehal ikrával, ügyesen rögtönözve. Ezek után azt mondta, "Várjatok egy percet", és a megmaradt hozzávalókból előkészített megint csak 2 ételt (vajas fésűkagyló és sült káposzta). Kihagyva a hízelgő bókokat, meglehetősen finom volt! "Sose tanultam főzni, néztem anyukámat, miközben csinálta és próbáltam elérni azt az ízt, amit az éttermekben kóstoltam. Szeretem a jó dolgokat, ezért még a kis edényeken, amiket veszek is dolgozom egy kicsit." Úgy tűnik, hogy erős érzékenység születhet akár a mindennapi ételekből is.

By Maquia