Bátorság

Fandom: Gokusen2
Páros: Hayato/Ryu (Akanishi Jin/Kamenashi Kazuya)
Megjegyzés: Unatkoztam. Van ilyen. És amúgy is kevés Gokusen fanfiction van, úgyhogy gondoltam, bõvítem egy kicsit a sort.
Megjegyzés2: Nagyon-nagyon enyhe, csak egy kis light. Ilyen is kell néha. :)


Hayato erõs volt.
Hayato kemény volt.
És mikor egyedül maradt, Hayato félt.
Félt, mert mikor magára maradt, a napközben erõvel kordában tartott szörnyek kikúsztak a sötétbõl. Az ágy alól morgás szûrõdött fel, a szekrénybõl pedig szemek villantak elõ.
Ezért ijedt meg annyira, mikor egyik éjszaka két vékony kar átölelte, miközben reszketve fordult a fal felé.
Levegõért kapkodva fordult meg, és nézett bele a sötét íriszekbe. Egy pillanatig fel sem ismerte, a fekete szemek kifejezéstelenül meredtek rám és õ azt hitte, egyik rémálma öleli át.
Aztán az egyik kecses kéz lágyan végigsimított a hátán, és õ végre felismerte.
Ryu…
Felismerte a törékeny testet, ami mellette feküdt az ágyon, a férfias illatot, ami az orrába szökött, a vörös hajat, amin megcsillant a hold fénye.
És mikor Ryu hirtelen közelebb hajolt hozzá, és ajkait egy pillangó-csókban az övéihez nyomta, a morgás elhallgatott és a szemek kihunytak a sötétben.
Hayato végre nem félt.
Azóta Ryu gyakran aludt nála — illetve vele — és a szörnyek lassan, morogva, visszahúzódtak. És bár Hayato rémei még mindig tudata peremén táncoltak, míg Ryu vele volt, míg Ryu szerette, nem félt. Tehetetlenek voltak a Ryu felé égõ szerelmének tüzében.
Hayato erõs volt.
Hayato kemény volt.
És azóta az elsõ, tapogatózó csók óta, Hayato nem félt többé.